Magunkról

Tisztelt Érdeklődő!

Az alábbiakban olvashatják bemutatkozásunkat, történetünket arról, hogyan is alakult életünk a Lósi Majorban.

Petka Szilviának hívnak, párommal, Baracsi Gáborral már 10 éve fogunk őrültebbnél őrültebb dolgokba. Mindketten építészmérnökként végeztünk a Budapesti Műszaki Egyetemen, és 2016 tavaszáig építészirodában dolgoztunk. Ebből az utolsó pár évet elsősorban vendéglátó helyek és szállodák belsőépítészetének tervezésével töltöttük). Bár kissé külsősként, de itt szerettünk bele a vendéglátós szakmába.

Gábor gyerekkora óta rajong a lovagokért, mesékért, a szerepjátékért. Azt hihetné az ember hogy ez kinőhető; vagy inkább keresel magad mellé egy párt, aki szintén így érez. Ő kezdte el 18 évesen a Sindeon nevű lovagi kalandtábort, amihez én, és még jó páran csatlakoztunk. Nonprofit egyesületként egy remek gyerekközösséget kovácsoltunk, a tábor 2001 óta minden évben megszervezésre kerül. A táborozóink évekig visszajáró gyerekek, sokan közülük pedig, akik már kinőtték a gyerekkort, csatlakoznak hozzánk szervezőként. Gábor alumíniumból csodás páncélokat, fából fantasztikus kardokat gyárt, én pedig családi örökségként a varrás szeretetét hasznosítva, jelmezeket készítek. Így az évek során ez egy szuper látványos és izgalmas rendezvény-sorozattá nőtte ki magát, ahol a résztvevő gyerekek lovagok, varázslók, királyok és királynék bőrébe bújhatnak. A gyerekek nem csak a táborokra jönnek hozzánk: ők is imádják a majort, szinte minden hétvégén meglátogatnak minket, segítenek nekünk, együtt alkotunk a táborra, társasozunk, edzünk, lovaglunk, íjászkodunk.

A tábort egészen tavalyig abban a kevés szabadidőnkben szerveztük, ami építész szakmánk mellett maradt: a szabadságainkat, hétvégéinket a tábor töltötte ki. Illőnek éreztük a lovagi világhoz hogy megtanuljunk lovagolni is, és természetesen magával ragadott minket a lovak világa: mára már 4 saját lovat tartunk.

Minden évben hatalmas nehézségekbe ütköztünk, hogy hol is szervezhetnénk meg a táborunkat. 10 évig Köveskál adott otthont a tábornak, majd a Nagykovácsi Cserkészparkban töltöttünk 3 évet. Emellett rövidebb iskolai szünetekben szervezett táborainkban végigjártuk az ország legszebb helyeit;, Várgesztes, Cserhátszentiván, Bakonyszentlászló, hogy csak párat említsünk. Azonban a legtöbb táborhelyszín nem bizonyult megfelelőnek (pl. nehéz olyat találni ahova vihetjük a lovainkat is). Vágytunk egy saját helyre, csak még nem tudtuk hol.

Így vezetett az utunk a majorba is. Egyik ismerősünk mesélte, hogy van egy hely Verőcén, ami ideális lenne számunkra. Meg is látogattuk a tulajdonost, Bethlen Farkast, aki elmondta hogy már egy ideje bezárta a helyszínt, nincs már ereje üzemeltetni a tanyát. Szó szót követett, és két hónappal később bezártuk a belvárosi lakásunk ajtaját, felmondtuk építész állásunkat és leköltöztünk a lovainkkal és a kutyánkkal ide. Az állatállomány hirtelen bővült kecskékkel, birkákkal, tyúkokkal, meglepő módon egy alpakával, és három újabb kutyussal.

Végre tökéletes helyszíne lett táborunknak, azonban felmerült a kérdés, hogyan is fogjuk ezt üzemeltetni, fenntartani. Szerencsére egyesületünk tagjai, kik eleinte táborozó gyerekek voltak, majd szervezők lettek, szintén együtt éreztek velünk, így nem egyedül vágtunk bele ebbe a vállalkozásba.

Felmerült bennünk hogy a hely adottságai miatt milyen ideális lenne esküvők számára, és bár tavasszal kezdtük csak a reklámozást (azt is csak minimálisan), első évben 11 pár szeretett bele a helyszínbe. Azóta is lelkesen folytatjuk az esküvőzést, 2017-ben 28 esküvőt zártunk és továbbra is elképesztően élvezzük a változatos társaságot, és a bulikat.

Az esküvők kapcsán az alábbi koncepció mellett döntöttünk: nálunk egy hétvége egy esküvő, péntektől vasárnapig. Péntek a készülődésé, esti tábortüzezésé, szombat a lagzié, vasárnap a feltöltődésé. Úgymond “kulcsosházként” működünk esküvők esetén: a bérlet (amibe beleértendő 70 fő szállásunk is) mellett teljes szabadságot adunk minden szolgáltató kiválasztásában, így az étkezésben is. Szerencsére sokan döntenek úgy, hogy szeretnék háztáji termékekből összeállítani helyben a menüt, de teret tudunk adni fesztiválos-foodtruckos, vagy batyus esküvőknek is.

A hétköznapok pedig maradnak a (gyerek)táboroknak, illetve a tanya életének. Kecskéinket imádjuk, és egyre jobb sajtokat készítünk, alig várjuk hogy megszülessenek a kicsik és induljon a tej-szezon. Bár első évünkben csak keveset palántáztunk, mélyalmoltunk sok ágyást, folyamatosan tervezgetjük a veteményesek számának növelését. Bodza-szezonban szörpgyártás folyik, patakpartunk tele van bodzával, de így is igen hamar elfogy. Nagyon élvezzük a házi lekvárok elkészítését, de a konyha mellett folyamatosan fejlesztgetjük a tanyát is. Két építésszel az élen sosem áll le a fejlesztés, csodás kemencét építettünk, és rengeteg elképzelésünk van még hogy mivel lehetne szebbé, jobbá, kényelmesebbé tenni a majort.

Bárkit várunk szeretettel,  akár esküvőre, akár céges csapatépítőre, családi bulira. A zártkörű rendezvények idején kívül betérő vendégeket is szívesen látunk (éttermet azonban nem üzemeltetünk), állatokat simogatni, körbejárni.